Remélem, egy nap megtalálod minden 


idézetem, minden szavam, és elolvasod 


mindet. - Remélem, hogy tudni fogod hogy 


csak rólad szólnak. '!♥

                                                 
                          Focistába ne szeress,a végén úgyis kicselez

Kíváncsi vagyok, a fiúk mit éreznek, mikor szerelmesek vagy amikor tetszik nekik egy lány. Az ő hasukban is pillangók repkednek az idegességtől? Ők is a 24-ből legalább 20-szor rád gondolnak? Ők is órákat várnak, csak hogy online legyél? Ők is elmosolyodnak, amikor csak úgy rád gondolnak? ... ők is hiányolnak egész nap? ők is elgondolkodnak a legkisebb dolgokon, amit mondasz nekik? és vajon ők is megtennének mindent csak azért, hogy az övéjük lehess... ?! :)

Hibajavító … az életben is jól jönne.

A szerelem olyan betegség, ami akkor fáj nekem, ha elmúlik neki.

A zene segít sírni, nevetni, ordítani vagy hallgatni.

Egyetlen bűnöm az, hogy túl törékeny vagyok.

Csalódás .. Amikor rájössz, mi is fontos a számodra.. már elveszítetted.

Talán, talán. Van-e erősebb kábítószer ennél a szónál?

Semmi nem úgy működik, hogy puszit adunk rá és már nem is 


fáj..

Soha nem engedtem túl közel magamhoz senkit. Azt hiszem féltem attól, hogy szeretni fognak. Talán még mindig félek. Emiatt taszítottam már el magamtól annyi mindenkit. Bár fiatal vagyok, de senki nem mondhatja, hogy nem kaptam még pofonokat az élettől. Megtanultam, hogy a dolgok nem mindig úgy alakulnak ahogy én akarom. Sajnos túl jól megtanultam már ezt a leckét. Előbb utóbb mindenkit eltaszítok magamtól. Akarva- akaratlanul. Nem tehetek ellene semmit. Talán ez a büntetésem, amiért az álmaimnak élek. Mindig megvalósítottam amit akartam. De ezért nagy árat kellett fizetnem. Odaadtam cserébe az életem. Az életem az álmaimért. Ezen nem tudok változtatni. Egy örök álmodozó maradok, aki olyan őrült, hogy mindent valóra vált

Közel sem vagyok tökéletes. Hibáztam és hibázom. Adtam már sok mosolyt és könnyet is. Csalódtam és okoztam csalódást. Sokszor hittem annak, akinek nem kellett volna és elfordultam attól, akiben kellett volna hinnem. Szerettem és gyűlöltem néha meggondolatlanul. Vártam mikor már nem kellett volna, és kapkodtam, mikor még várnom kellett volna. Voltam már túl türelmes, de ijesztően türelmetlen is, néha önző, vagy túl megalkuvó, de ember vagyok! Egy idő után megtanultam a finom különbség tételt, a kézfogás és az önfeladás között. Megtanultam hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társasság a biztonsággal. És hozzászoktam, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadjam a vereséget! A felnőtt méltóságával nem, pedig a gyerek kétségbeesésével!

Azt mondtam magamnak, hogy mostantól erős leszek, annak ellenére, hogy egyes egyedül vagyok és sírok. azt mondtam magamnak, hogy mostantól boldog leszek és nem aggódok, annak ellenére, hogy akit szerettem, elvette minden boldogságom. azt mondtam magamnak, hogy mostantól senki miatt nem esek megint pofára, annak ellenére, hogy titokban most is szeretek valakit. azt mondtam magamnak, hogy mostantól megpróbálok túllépni azon a valakin, annak ellenére, hogy most is sírok, miközben gépelem mindezt és arról a valakiről álmodozom. Nehéz azt tetetni, hogy boldog vagy, nehéz nem próbálkozni, és nem szeretni azt a valakit. nehéz továbblépni, mikor úgy érzed, egyes egyedül vagy ! :(

Sokan csak akkor hiszik el, hogy valami megtörténhet, ha tényleg megtörténik.

Igen, ő a barátom. Nem A barátom, hanem EGY barátom. Aki fiú. És CSAK a barátom. Nem több, nem kevesebb.

           a múlt sosem fog megváltozni;)

Köszönöm, hogy beléptél az életembe, és örömet szereztél nekem, köszönöm, hogy szerettél, és elfogadtad az én szeretetemet. Köszönöm az élményeket, az emlékeket, amelyeket életem végéig féltő gonddal megőrzök. És főleg köszönet illet, amiért megmutattad nekem, hogy eljön az idő, amikor elengedhetlek.

Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.

Szerettél már valaha annyira, hogy érte akár meghalni is 


képes lettél volna? Nem? Akkor elmondom, az milyen. 


Alapvető dolog, hogy nem tudsz enni és aludni. Minden 


éjszaka felébredsz, és ez maga kínszenvedés. Egyszerűen 


nem tudod, hogyan kéne elszakadnod valakitől, akit 


szeretsz.


 Mással ezt nem beszélheted meg, mert félsz, hogy végül 


rosszat fognak gondolni róla. Úgyhogy egymagad sírsz. 


Vége,


 ennyi volt. De mégis csak a szép, szerelemmel teli percek 


jutnak eszedbe. Minél erősebben akarod őt kitörölni a 


szívedből, annál hosszabb lesz minden újabb nap. Ez olyan, 


mintha az év mind a 365 napján szakítanátok. Mégis az a 


gondolat fáj legjobban, hogy én nem hiányzok neki annyira, 


mint amennyire ő nekem. Mintha már el is felejtett volna 


engem, és boldogan éli új életét. Semmi mást nem akarsz,


 csak meghalni, de ahhoz sincs merszed... mert félsz, hogy 


akkor soha többé nem láthatod őt.

Találd meg azt a férfit, aki összeszedegeti az összetört szíved minden darabját, újra összeilleszti őket, de egy darabot megtart magának, s a hiányzó részt, az övével pótolja ki.

Csalódtam. Megint csalódtam. De - Csalódtam. Megint csalódtam. De nem baj, majd idővel jobb lesz –mondogatom. De nem. Soha nem lesz jobb. Mire kiheverném az előző csalódást már rögtön jön a másik. Mintha egy hülye körforgás lenne az élet. Mert az is. Egy rohadt körforgás az egész élet. Megismersz valakit, megszereted, csalódsz benne és szakítotok. Aztán megint megismersz valakit és kezdődik előröl az egész. Azt mondják, hogy más vállán könnyebb a feledés. De nem mindig. Megszereted azt a srácot is. És benne is csalódnod kell. Ez lenne az a csodás, boldog élet amiről mások beszélnek? Mert szerintem ez nem a csodás boldogság. Köszönöm, de én ebből az életből nem kérek.

Nem birom tovább.Valami ott bent nem hagyja hogy elfelejtselek...Nem látlak az utcán nem láttlak sehol de mégis elalvás előtt ott vagy mellettem láttom az arcod...Hiányzol.Öszintén.Szeretlek..

 ..és mikor már azt gondolod, hogy tényleg nem jöhet semmi, hiszen túl vagy rajta, nem jelent már számodra semmit, nincs olyan dolog, ami rá emlékeztetne, akkor hirtelen beugrik egy pillanatkép, esetleg a füledben csend egy zene, vagy megbabonáz egy illat s hirtelen leomlik minden fal, amit hosszú idő alatt magad köré építettél.

Ha csak egy órát élnél még, és csak 1 telefonra lenne lehetőséged, kit hívnál fel? És mit mondanál neki?”

Sokan mondják hogy nincs fiú és lány barátság.. de képzeld én hiszek benne, hisz mi vagyunk a legjobb példa erre ! ♥

Képtelen volt sírni - ez a fájdalom túl nagy a könnyekhez.

Szeretem a fotókat. A legjobb dolog az bennük, hogy nem változnak. Csak az emberek akiket ábrázolnak.

Miért van az, hogy egyes embereket lehetetlen elfelejteni? Egy dal, egy hely, egy mozdulat - bármi felidézi benned, és onnantól kezdve nem tudsz parancsolni a gondolataidnak. Hiába szenvedsz tőle, a hiány feleslegesen uralkodik el rajtad, mert soha nem lesz semmi már a régi. Az emberek változnak, te pedig nem tehetsz ellene semmit, csak nézed csendesen, ahogy az, aki valamikor az egész világot jelentette neked, szép lassan kisétál az életedből.

"Minden este elalvás előtt hazudunk magunknak és várjuk a reggelt amikor naivan azt hisszük, hogy minden valóra vált…

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán? Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán? Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét? Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét? ... S amikor kérded: "Hogy s mint?" meghallod a választ? Mikor a nap véget ér, te az ágyadban fekszel, s közben tennivalók százai cikáznak fejedben? Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"? Hagytad kihűlni a barátságot, szerelmet, mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szervusz"?!

több mint 5OO megtekintés!!♥:))Köszönöm!!

ez de cuki:3

Egy tökéletes szerető nem iszik, nem dohányzik, nem csal meg, és nem is létezik..:)