Én meg gyerekfejjel, könnyes szemmel. néztem végig, hogy az élet mit művel.. nehéz volt, de tovább kellett menni.. és úgy történt minden, mintha nem történne semmi. Voltak, akikre számíthattam, és amit tőlük kaptam, azt visszaadtam. Mert mindig tudtam, hogy hol van a határ. Hogy hova tartozok, mert más csak kihasznál.. <3