Miért ne gyűlölném? A legrosszabbat tette velem, amit ember a másikkal megtehet. Elhitette, hogy szeret, és szüksége van rám, aztán bebizonyította, hogy hazugság az egész.

Már megint.Hát nem hiszem el,hogy újra bedőltem a hazug szavainak...kis naiv...
Néha azon gondolkozom,hogy pár embernek tényleg nincs szíve,vagy csak jól titkolják,hogy van?
Miben is bíztam? hogy értem majd talán változik? hogy elgondolkozik a tettein? mit is képzeltem?! Kénytelen vagyok mosolyogni a saját naivitásomon....

Legalább eljutott a tudatodig, hogy mennyire megbántottál?! nem ugye? gondoltam..Furcsa, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szivedet, de te még mindig szereted azokkal az apró darabokkal. 

Tegnap egész délután vele voltam és jó volt.Túl jó.Annyira boldog voltam attól a pillanattól.De hamar elszállt ez  kósza boldogság.Újra szomorúság vette át...és nem tudok már mosolyogni az élet szép dolgain...Miatta Mond csak tényleg megérte?? Nem,hiába is kérdezem ezt magamtól a szívem rögtön válaszol.
-Meg,mert szeretem..!
De igen..szeretem...


Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert szenvedek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom látni, de mégis várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert reszketek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom azt, hogy újra fájjon.

Nem akarom nézni az arcát, ha kérdez,
Nem akarom tudni, azt, hogy mit érez,
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!

Nem akarom látni, mert nincs erőm látni,
Nem akarom látni, mert nincs időm várni,
Nem akarom látni, mert megsebez újra,
Nem akarom látni, ezt ő is tudja.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert nem bírom látni,
Nem akarom látni, mert bánt, ha látom,
Nem akarom látni, mert kín, ha várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert elég volt látni,
Nem akarom látni, mert elég, ha érzem,
Nem akarom látni, mert elégek, érzem.

Nem akarom hagyni azt, hogy elérjen,
Nem akarok állni a tekintetében.
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!